
2023. szept 21. Nekem Fanni volt az első.
Pedig a 4 perces fájások alatt, mikor megkérdezte, hogy nekem jó-e így, akkor felhívtam a figyelmét rá, hogy ugyan az ágyukban vagyunk, de ez nem olyan, mint a szex: Ne velem foglalkozzon, itt tényleg elég, ha csak Neki jó. Utólag már tudom, hogy azért egy picit mégis olyan. Amikor egy ébren töltött éjszaka után másnap az utcán azt érzed, hogy most nyilván mindenki látja rajtad, hogy mi történt az éj leple alatt, mert az átragyog mindenen, épp olyan érzés mint, amit átéltem a János Kórházból haza indulva az 56-os villamoson a munkába igyekvő emberek között.
Nem így képzeltem el az elsőt. 4 éve tartok kismama jógát és szülésfelkészítőket is. Volt pár alkalom, amikor a több hetes közös gyakorlás után felmerült az igény, hogy ott legyek a szülésnél kísérőként. Ezért is végeztem el egy dúla képzést. Most szeptemberben pedig megállás nélkül ültem a gép előtt és gyártottam az Insta posztokat, hogy egyszer majd valaki lássa, hogy én ezt komolyan gondolom. Hogy, ha tapasztalat nincs is, de van tudás és van szándék.
Fannit két hete ismertem meg. Váratlan telefonhívás érkezett egy ismerős ajánlásával. Órákon keresztül töltött el a szikrázó bizsergés csupán csak a telefonos érdeklődés miatt, ÚristenÚristen, de jó… Estére ez az érzés alakult át az Úristen, úristen, mi lesz most?!-ba.
Nekem Fanni volt az első. Korábban nem értettem, hogy hogyan láthat bárki egy épp a fájdalomtól szenvedő nőt gyönyörűnek. Érteni most sem értem, de már megtapasztaltam. Az élniakarás, az éltetniakarás, az ösztönök, a vágy, az erő, a figyelem olyan csendet, olyan szentséget szül, ami széppé teszi a legutolsó… a legutolsó… nem is tudom mit… azt hiszem még mindig tart a varázs… nem találok egy igazán csúnya dolgot sem a világban… Jó, jó, Fanni amúgy is szép… nem volt nehéz dolga a misztériumnak.
Amikor az első találkozásnál megkérdezte Tőlem, hogy én mit várok a kiséréstől, azt válaszoltam, hogy egy ilyen alkalom, mindenki számára egy újjászületés. Mégis a hullámok sodrásában nem ez volt a fontos csak az, hogy a csendben összekapaszkodjunk és lépésről lépésre haladjunk az úton, hogy nyíljunk, hogy a megengedés elengedést szüljön, hogy a két test külön válása anyát és gyermeket teremtsen. Vártam, hogy megvilágosodom. Hogy ad valami olyat a megszületés pillanata, amit eddig még nem éltem át. És adott is. A legtisztább, legegyszerűbb természetességet tapasztaltam meg. Azt, hogy ez így van jól, hogy egyensúly van, mindent betöltő mozdulatlan állandóság, tökéletesség.
Az újszülötteket nem érdemes fürdetni, tiszták. Reggel 9-kor én is fürdés nélkül dőltem ágyba, hogy még egy picit rajtam maradhasson újszülött tisztaságom.