Befogják indítani a szülését. Este ballon, másnap burokrepesztés és oxitocin. Nekem meg fáj a hasam. Mi lesz így, hogy fogok tudni mellette lenni?! Juli meg is kérdezi: „Nem mondod le az esti órád?” Nem, mert ugyan fáj, de valahogy nem értem ezt a fájdalmat. Késő...
Ott elkapott egy pánikszerű kétségbeesés, hogy annyira fáj, hogy szétszakadok. Két fájás között a doktornő látta is rajtam - talán a széteső légzés miatt – a kétségbe esést. Akkor csak annyit mondott: „Csak a légzésre figyelj. Semmi más nem számít. Lélegezzünk együtt.” Annyira megnyugtatott. Teljesen...
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.